Tudósítás – 2014. június 12.

Átkelés a kortárs magyar irodalmon

Tudósítás–2014. június 12.

Tudósítás

Átkelés a kortárs magyar irodalmon

A Libri kiadó könyvheti bemutató gáláján Lovasi András és Dióssy Ákos zenei közreműködésével kísérve Alföldi Róbert kérdezte a kiadó meghívott szerzőit. A gyakran naiv, ám őszinte érdeklődésből fakadó kérdések nyomán megmutatkozott az, amiről Sárközy Bence és Dunajcsik Mátyás is beszélt: a magyar kortárs irodalom sokszínű, izgalmas terepet nyújt az olvasó számára.


Sárközy Bencétől, a Libri Könyvkiadó kiadóvezetőjétől megtudhatjuk, hogy az idei a harmadik gála a kiadó történetében. Ez alatt a három év alatt a kiadó elsődleges célja a kortárs irodalom újraértelmezése és kiemelése volt, aminek sokszínűségére a legjobb példát a Könyvhetet is megnyitó könyvbemutató estjük szolgáltatja. Kiadójuk kortárs irodalmat reprezentáló arculatát eddigi főszerkesztőjük, Dunajcsik Mátyás munkájának és stílusának is köszönhetik. A hamarosan Izlandra költőző főszerkesztőt méltóképpen búcsúztatták az est elején Halmos Ádámmal, a Libri kiadó másik vezetőjével. Megalapították ugyanis a jövő évtől induló Dunajcsik Mátyás-lehetőséget, amely különleges díjként Dunajcsik javaslatai alapján a kezdő írókat hivatott kötethez segíteni. Az első elismerést jövőre adják majd át.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.
Képek: Libri Kiadó Facebook

A bejelentést követően elsőként Lévai Balázst és Simon Mártont hívta Alföldi Róbert a színpadra. Lévai elmesélte, az ötlet, hogy Lovasiról Lovasi Andrással könyvet írjon már régóta érlelődött benne. A klasszikus rock'n'roll-életrajz mellett egy olyan könyvet akart megvalósítani, amely Lovasi András életének egy szakaszán keresztül mást is képes megmutatni az adott korszakból. Lévai elárulta azt is, hogy a beszélgetések és temérdek anyag feldolgozása után attól félt, a szöveg őszintesége és a felmerülő témák érzékenysége oda vezet, hogy Lovasi a kukába küldi a könyv felét, ám végül csak minimális szövegnek kellett mennie. Lovasi saját magát felszínes popzenészként jellemezte és elárulta, hogy azért volt érdekes kihívás számára ez a könyv, mert nem szeret visszafordulni. És amikor ezt mondja, szó szerint is így érti. Abban az esetben, ha mégis vissza kéne fordulnia, sosem arra indul el, ahonnan jött. Ebben az életrajzi kötetben viszont nem kerülhette ki a már bejárt utakat. Hozzátette, hogy ahogy az ember a tükörbenézés előtt a legmegnyerőbb arckifejezést szereti magára ölteni, úgy benne is megvolt a félelem és az izgalom, hogy vajon mit mutat a szöveg tükre és mennyire lesz közel ahhoz a képhez, amit látni akar.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

Simon Mártont Dalok a magasföldszintről című újrakiadásban megjelenő 2010-es verseskötetével kapcsolatban kérdezte Alföldi. Elárulta, hogy az öt év verseit tartalmazó kötetről egykor azt gondolta, nyelvileg szikár, letisztult munka, ám ahogy újraolvassa szövegeit érzelmesnek és idegesítőnek találja őket. Így a szövegek tulajdonképpen lehetnek tükrök, de esetében egy másik korszakot mutatnak a jelenhez mérten. Amikor Alföldi kiemelte, hogy rendkívül nagy szerepet játszik a kötetben a fehér szín, Simon Márton elárulja, hogy Roy Andersson Dalok a második emeletről című filmjének világa ihlette meg, ahol szintén sűrűn szerepelnek a fehér árnyalatai és a pasztellszínek.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

A zenei átvezető után Rezes Judit olvas fel részletet Szélesi Sándor Szörnyeteg a hajtóműben című regényéből. A színpadon egymás mellé kerül Szélesi és Lanczkor Gábor, ez első pillantásra vad párosításnak tűnhet, ám a szövegrészletek eloszlatnak minden kérdést. Szélesi sci-fije ugyanis egy a klasszikus tudományos-fantasztikus fikciók közül és mint ilyen, a tudományos díszletek között az emberre, az emberi ösztönökre és az ezekkel való küzdelemre koncentrál. Regényében egy ősmítoszt mutat be és azt, hogy ez a mítosz hogyan befolyásolja egy közösség életét, hiszen állítása szerint az ember legyen bármilyen fejlett technikailag, az ősi ösztönök képesek előtörni bármilyen vészhelyzetben. Ebben az értelemben bár előretekint az időben, de egy olyan történetet jelenít meg, ami bármikor megeshetne.

Lanczkor Folyamisten című új művében a félelmet jeleníti meg, az ősi mítoszok jelenre való hatásából eredő érzéseket és az ezekkel folyó küzdelmet – mindezt négy szereplő életének bemutatásán keresztül. Állítása szerint arra kellett ügyelnie munkája során, hogy ne ragadjon bele egy zsánerbe sem szereplői történeteinek alakítása során, hiszen azt akarta bemutatni, hogy az ősi mítoszok és félelmek bárki életében jelen lehetnek.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

A kivetítőn egy úton zötyögő teherautó vagy vagon lécei közti remegő táj – a színpadon pedig Csányi Vilmos. Sértett című regénye arra a szocializációs problémára hívja fel a figyelmet, hogy az ember nem képes rendszer szintjén látni a vele történteket. A regényéből hallható részlet egy kitelepített család viszontagságos útját meséli el, azt a felesleges megaláztatást, amit a bosszúszomjas tisztek miatt el kellett viselnie a meghurcolt családoknak. Véleménye szerint a megrázkódtatások feldolgozása és az ebből adódó fájdalom és gyűlölet társadalmi szinten nem talált eddig feloldásra és csak az adott generációk kihalásával érhet véget.

Térey János Átkelés Budapesten című új kötetével kapcsolatban munkafázisairól beszél. Az ötletek cetlizésével kapcsolatban megjegyzi, nem célja saját múzeumot berendezni, a felírt gondolatok közül kegyetlen szortírozással kiválasztja és beleépíti történetébe a felhasználható elemeket. Az Átkelés Budapesten történeteit az Élet és Irodalom tárcanovella felkérése keltette életre, célja pedig az volt, hogy egy olyan képet alkosson Budapestről, amely nemhogy a turistáknak, de lakóiknak is tud újat mutatni a város történelmével és talán a sötét oldalával kapcsolatban is.

Nemes Z. Márió A hercegprímás elsírja magát című verseskötetével kapcsolatban megjegyezte, hogy magyar bestiáriumként gondol rá, ezzel összhangban Alföldi alternatív, szubjektív magyar történelemként határozta meg a kötetet. Nemes Z. elmondása alapján eddigi munkáiban egy olyan nyelvet alakított ki,  amivel magára reflektált, itt viszont a történelem, az elmesélt történetek alakították a kötet nyelvezetét, amelyhez népmesei fordulatokat és népi motívumokat is felhasznált. Úgy érzi, a kötet szövegeire a lírai sűrítés jellemző, és bár ez elengedhetetlen eszköze a lírának, mégis szükséges némi oldottságot belecsempészni ezekbe a művekbe.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

Bartók Imre A nyúl éve című regényével kapcsolatban Nemes Z. kijelentésére reflektált, miszerint a prózával több a meló. Egy prózai szöveg a hossza és struktúrája miatt több mindent elbír, asszociációk rengetegét is elcipeli, ám egy lírai munkánál minden szónak a helyén kell lennie – hiszen észrevehetőbb, ha ez nincs így. Alföldi Róbert A nyúl évével kapcsolatban megjegyezte, hogy olvasás közben is érezhető a szavak megfontolt használata, ám mégsem terheltek a mondatok. A szövegre jellemző könnyedséget Bartók Imre azzal magyarázta, hogy központi rendezőelv volt az alkotás folyamatában a különböző stílusok vegyítése, így kerülhetett tájkép mellé belső kényszerképzet, horror mellé groteszk.   Majd felidézte Alföldi Machbeth rendezését, ahol rápirított Stohl Andrásra: „Ez a Machbeth. Ez nem Rambo!" A történetet fonákjára fordítva Bartók így jellemzi saját stílusát: „Jó ez a Machbeth, csináld rambósan!"

Ezután Bíró Zsófia A boldog hentes feleségével, Farkas Tiborc a Vadidegen című regényével foglalt helyet a színpadon. Bíró regénye egy hentes munkáján keresztül hihetetlen humorral mutatja be egy férje mellett háttérbe kényszerülő nő gondolatait, és míg Alföldi szerint ez a regény nem fest túl jó képet a férfiakról, a szerző szerint a nőkkel kapcsolatban fogalmaz meg kemény állításokat. Alföldi naiv olvasói kérdéseire annyit reagált, az irodalomnak van egy alapvető fikciós jellege, nem kell elhinni vagy bízni benne, csak befogadni.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

Az állatok után az emberek kerülnek boncasztalra: Farkas Tiborc arról mesélt, mi hozta közel a pislákoló neonfényes iszonyathoz. Elmondása alapján fiatalkorában foglalkoztatták a túlvilággal kapcsolatos kérdések, a szellemidézés, a Vadidegenben viszont a jelen világának iszonyatát helyezte a jövőbe. Regényének tempójáért véleménye szerint a sűrítés felelős, munkájában hangsúlyosnak érzi a kafkai bizonytalanság és a Bret Easton Ellis által képviselt stílus jelenlétét.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

„A magaskultúra üres jel, üveggé vált" – az Országházi divatok egy részletének felolvasása után Kukorelly Endre a valóság érzékelésének elefántos példáját mutatja be: attól, mert még részletenként kitapintható az elefánt, a külön érzékelt részletek összességétől nem áll össze a valóság. Ugyanez a helyzet, ha az ember a valóságról akar beszélni, méginkább ha politikáról. Alföldi kérésére válaszolva elárulta, nem tartott semmit sem magában, hiszen egy olyan világnak írta meg a saját valóságdarabját, amely a kívülállók szemében elvont, akár misztikus is lehet. Ezt azért is tartja érdekesnek, mert még egy zsákfalu is hasonló felépítéssel és összetétellel bír, mint egy parlamenti ülés.

Libri Könyvheti Kiadói Gála 2014.

Hankiss Elemér egészségügyi okok miatt nem tudott jelen lenni az esten, amely így A befejezetlen ember című művéből felolvasott három részlettel ért véget, amit Dunajcsik Mátyás búcsúzó szavai követtek. A kiadói munkát egy szülészeten folyó folyamatos gondoskodáshoz hasonlította, amibe az ott dolgozók könnyen belefásulhatnak és ilyenkor fontos látni, hogy valakinek a gyermekével, szövegével dolgoznak. És bár évente több száz könyvgyerek fordul meg kezük alatt, nem szabad elfelejteni, hogy valakinek ez az első vagy egyetlen gyermeke.

 

Harmos Noémi