Interjú – 2016. április 23.

Virág Gábor: Nem titkolt szándékok

Interjú–2016. április 23.

Interjú

Virág Gábor: Nem titkolt szándékok

Mivel közintézmény vagyunk, elsősorban a Szerbiában élő szerzők műveit kell megjelentetnünk, illetve olyan tematikákkal foglalkoznunk, melyek kötődnek a régióhoz. - Az újvidéki Forum könyvkiadó igazgatójával, Virág Gáborral beszélgettünk.


Keveset, de semmiképpen sem eleget hallunk a Forumról; mióta igazgatójaként működsz, mi az, amit sikernek és mi az, amit elmaradásnak tartasz?

Virág Gábor: A Forum speciális helyzete miatt (határontúliság, közintézményiség) semmiképpen sem hasonlítható össze a többi magyarországi kiadóval. A kiadót sokszor nem a piaci elvárások, igények működtetik, sokkal inkább egyfajta kultúrmissziót teljesít. Az évi harminc címszó közül több is sok esetben csak egy szűk réteget szólít meg, azonban tematikájuk miatt fontosnak tartjuk a megjelenésüket. Sikernek tartom azt, hogy szakmai körökben figyelnek ránk, hogy több kiadványunkat is újra kell nyomtatni, és azt is, hogy számos helyre eljutunk bemutatni a könyveinket. Elmaradásként vagy kudarcként élem meg mind a magyarországi, mind a szerbiai terjesztés nehézségeit, de a honlapunknak köszönhetően, remélem, hogy aki a vajdasági kiadványok iránt érdeklődik, megtalálja azt, amit keres.

Milyen "tudásterületeken" bővült, melyeken csökkent a kiadott könyvek száma?

Mindenféleképpen ki kell emelni a képzőművészetet, újraindult ugyanis a képzőművészeti kismonográfia-sorozatunk. Eddig két vajdasági kötődésű képzőművészről, Juhász Árpádról és Telcs Edéről sikerült könyvet megjelentetnünk, de a fiatal képzőművészekre is odafigyelünk: az elmúlt időszakban a Symposion folyóirattal közösen Davor Gromilović és Oláh Dóri munkáinak gyűjteményét adtuk ki. Ugyanakkor sok képzőművésszel dolgozunk együtt, Maurtis Ferenctől és Penovác Endrétől kezdődően a legfiatalabbakig, Klájó Adrián, Bacsa Melinda, Bicskei Anikó, Tóth Alisa és Vass Szabolcs nevét említeném többek között. A fentiekben szóltam a kiadó speciális helyzetéről, nehéz egy határozott profilt kialakítani, ezért a kéziratok számától függően filozófiai, néprajzi, művelődéstörténeti, helytörténeti, irodalomelméleti kiadványokat is megjelentetünk. Szívem szerint az elméleti munkák számát növelném, a lokális, csak egy-egy helyhez köthető kiadványok számát pedig csökkenteném, de ezt mindig az aktuális kéziratok határozzák meg.

A fiatal vajdasági irodalom milyen fokon került be a véráramba?

Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy újra van fiatal vajdasági magyar irodalom, ami a kilencvenes évek vérveszteségei után szinte csodának tűnik. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy kiemelten menedzseljük a fiatal szerzőink könyveit, és olyan feltételeket teremtsünk számukra, hogy magukénak érezzék a kiadót. Az elmúlt évek megfeszített munkájának mostanában tapasztalható igazán az eredménye, csak néhány nevet és eredményt említenék: Antalovics Péter nálunk megjelent verseskötete után Makói Medáliák díjat kapott; Benedek Miklós költőnk Móricz Zsigmond-ösztöndíjas; Orovec Krisztina műfordítónk harmadszor részesült Babits-ösztöndíjban; Fodor András, aki először a Hídban publikált, most kapott JAKkendő-díjat; a kritika jól fogadta Sirbik Attila regényét, amit a Magvetővel közösen adtunk ki; hamarosan szintén a Magvetővel karöltve megjelenik Bencsik Orsolya regénye – aki az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján képviselte Magyarországot néhány éve –, de említhetném még a teljesség igénye nélkül Jódal Kálmán, T. Kiss Tamás, Terék Anna, Fehér Viktor, Vázsonyi Csilla, Barlog Károly nevét is, akiknek hamarosan szintén könyve jelenik meg a Forumnál. Ugyanakkor nagyon örülünk Danyi Zoltán A dögeltakarító című regénye sikerének, amely ugyan nem nálunk jelent meg, de úgy érezzük, ez is a vajdasági magyar irodalmat erősíti.

És a szerb irodalomból kik lettek Nálatok magyarul is olvashatóvá?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos tehetséges fiatal fordítóval dolgozhatunk együtt, akik az idősebb fordítógenerációk tapasztalatai és útmutatásai alapján nagyon jó kapcsolatokat alakítottak ki a kortárs szerb írókkal. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban megjelentettük Vida Ognjenović, Abdullah Sidran, Maja Solar könyveit, a következő periódusban pedig Svetislav Basara, Laslo Blašković, Jelena Lengold, Vladimir Kopicl, Judita Šalgo, Slobodan Tišma, Igor Kolarov, Laura Barna, Dana Todorović könyveit is szeretnénk magyarul kiadni. Itt említeném meg, hogy fordított relációban Vickó Árpád fordításában egy kortárs magyar prózapanorámát is megjelentettünk a közelmúltban, ahol Kertész Imrétől Grecsó Krisztiánig mutattuk be a kortárs magyar irodalmat. Nem titkolt szándékunk a szerb irodalom magyar nyelvű megjelentetésének erősítése, ez azért is kiemelt fontosságú a számunkra, mert szeretnénk komolyabb szerephez jutni 2018-ban, amikor Szerbia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.

Milyen a kapcsolat a magyarországi irodalmi kultúrával?

Mivel közintézmény vagyunk, elsősorban a Szerbiában élő szerzők műveit kell megjelentetnünk, illetve olyan tematikákkal foglalkoznunk, melyek kötődnek a régióhoz. Ezért egyrészt rossz érzés, amikor elismert magyarországi szerzők kéziratait kell visszautasítanunk, ugyanakkor büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy ezek a szerzők komoly kiadóként tekintenek ránk. Természetesen figyelemmel kísérjük a magyarországi kulturális életet, folyóiratainkban rendszeresen jelennek meg kritikák, recenziók, szemelvények a kortárs magyarországi irodalomról. Azok a rendezvényeken (Kanizsai Írótábor, Kosztolányi Napok, KultúrPass, Szenteleky Napok, TraNSzportőrök, Dombos Fest) pedig, melyekhez bizonyos szempontból kötődik a Forum, rendszeresen jelennek meg kortárs magyar írók a legfiatalabbaktól kezdve a befutottakig.

Kikkel érkeztek a könyvfesztiválra, milyen kiadványokkal?

Két kiadvánnyal foglalkozunk kiemelten, mindkettő közös gondolkodás és munka eredménye; a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel közös kiadásban, az MTA BTK Zenetudományi Intézetével közreműködve jelent meg Bodor Anikó és Paksa Katalin szerzőpáros Vajdasági magyar népdalok V. című kötete, amely egy hihetetlenül gazdag népművészeti gyűjtés záró darabja. Mivel Bodor Anikó sajnos már nincs közöttünk, így a bemutatón csak Paksa Katalin vesz részt, közreműködik Richter Pál, Németh István, Kónya Sándor, valamint három gyönyörű hangú népdalénekes, Csizmadia Anna, Égető Emese és Szabó Annamária. A másik kiadvány szerzője szintén a Zenetudományi Intézet munkatársa, Baranyi Anna művészettörténész, aki Telcs Ede éremművészetéről írt monográfiát. A könyv bemutatásában Ninkov K. Olga művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum munkatársa vesz részt. A két kiadvány mellett természetesen a többi kiadványunk is kapható lesz a Vajdasági magyar kiadók standjánál.

A következő egy évre tudsz-e tervezni? S ha igen, mik a perspektíváitok?

Szerencsére olyan sok kézirat van a tulajdonunkban, hogy nem is csak a következő, hanem az azt követő évre is tudunk tervezni. A kiadó anyagi helyzete biztosnak látszik. Annak ellenére, hogy bizonyos támogatások csökkenek, más forrásokból és az eladott könyvek árából is komolyabb bevételekre számítunk a jövőben.

Jánossy Lajos