Interjú – 2010. április 8.

Óránként öt könyv

Interjú–2010. április 8.

Interjú

Óránként öt könyv
A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő párizsi könyvszalonon öt év után újra volt magyar stand. A Párizsi Magyar Intézet munkatársát, a stand egyik szervezőjét Jeney Zoltánt kérdeztük benyomásairól.

Litera: Magyarországon ez a könyves mustra kevéssé ismert a németországi fesztiválokhoz képest. Röviden hogyan lehetne összefoglalni Salon du livre profilját?
 
Jeney Zoltán: Franciaország a vásárok/expók országa. Rendeznek itt "salont" a tengeri halászattól a hegyi túrázáson át a csokoládégyártásig minden témában. Ez a Salon azonban ott van a három legfontosabb között (Salon de l'Agriculture, Salon du Vin, Salon du Livre). Eredetileg a francia könyvkiadók seregszemléje volt, a mai napig a Francia Könyvkiadók Egyesületének rendezésében valósul meg. 1989 óta (két év szünettel) mindig volt egy díszvendég ország vagy nyelv (2004 kínai nyelvű irodalom, 2006 frankofónia). Idén nem hívtak meg kiemelten országot, ez a Salon a 30. születésnap jegyében szerveződött, 30 külföldi író - köztük Kertész Imre - meghívásával. Bár alapvetően belföldi rendezvényről van szó tehát, a szervezők előszeretettel hangsúlyozták a vásár nemzetközi vonulatát. Valóban a kiállítási terület kb. negyede különböző nemzetek standjaiból állt. Volt itt algériai, azerbajdzsáni, brazil, lengyel, libanoni, német, orosz, québeci, román, szardíniai, szlovák, török, tunéziai stand (ABC sorrendben, és biztosan kifelejtettem valakit). Ezek a nemzeti standok is különböző profilúak voltak. Voltak akik, a saját nemzeti könyvkiadásukat reklámozták (Románia, Szlovákia, Oroszország) a saját nyelvükön megjelent könyvekkel. Volt aki egy szűkebb kulturális eseményre fűzte fel a kínálatát (Libanon: « Beyrouth, capitale mondiale du livre » en 2009, Németország: frankfurti könyvvásár, Oroszország: orosz-francia évad Franciaországban, Törökország: török évad Franciaországban). Volt aki országimázst épített turisztikai megközelítésben (Szardínia, Azerbajdzsán). Olyan is volt, akinek a nemzeti könyvkiadása frankofón, ezért standján részben-egészben francia nyelvű könyvek szerepeltek (Algéria, Tunézia, Québec). A magyar stand különlegessége az volt, hogy elsősorban a szépirodalomra koncentrálva túlnyomórészt francia kiadású könyveket kínált, magyar irodalmat mutatott franciául francia kiadóktól franciáknak. Ez utóbbi jellemző (és engedtessék meg itt egy kis dicsekvés) meg is mutatkozott a stand forgalmán: átlagban 12 percenként adtunk el könyvet, de szinte folyamatosan (volt hogy egyszerre hárman is) elégítettük ki a vásárlátogatók kíváncsiságát. Több mint 200 különböző irodalmi művet tettünk fel pultjainkra, illetve 5 különböző prospektust katalógust osztogattunk szét igen nagy számban az érdeklődők közt. Kifejezetten a Salonra időzítette a Párizsi Magyar Intézet saját legújabb kiadványának megjelenését, a Hongroiseries címmel összeállított, illusztrált gyűjteményt magyar eredetű francia illetve francia eredetű magyar szavakból, könnyed hangvételű de informatív szócikkekkel.

Több év után idén volt először magyar stand megint. Ez a helyzet mennyire szimbolizálja a magyar irodalom francia megítélését? Mennyire van jelen Franciaországban a kortárs magyar irodalom?
 
A magyar irodalom megítélését az utóbbi évtizedben jól megfoghatóan három dolog határozza meg: Kretész Imre 2002-es Nobel-díjából származó népszerűsége, Szabó Magda 2003-as Prix Femina díjából származó népszerűsége illetve Márai Sándor világszerte tapasztalható divatja. Korábban is ismert a francia közönség magyar írókat (Eszterházy, Krasznahorkai, stb.) De jelentős médiaesemény híján e nevek elszigetelten jelentkeztek, nem volt jellemző nemzeti irodalomhoz sorolásuk, még akkor sem, ha tudták, magyarok. Mostanában megfigyelhető, hogy egyes kiadók (jellemzően azok, akik már úgymond rendelkeztek magyar sikeríróval: Gallimard - Esterházy, Krasznahorkai; Actes Sud - Kertész; Viviane Hamy - Szabó Magda) vállalkoznak fiatal kortárs magyar írók kiadására. Így jelenhetett meg Bartis Attila, Dragomán György vagy Hász Róbert franciául. A magyar stand szünete és újbóli megjelenése a Salon du Livre-en ettől független, főként anyagi okokra vezethető vissza. Az idei megjelenés egyértelműen a Magyar Könyv Alapítvány (és személy szerint Károlyi Dóra) kezdeményezése volt, az anyagi hátterét szintén ők biztosították.

Kertész Imre és Dragomán György is a fesztivál vendége volt. Mellettük és rajtuk kívül kik voltak azok a szerzők, akik akár személyesen, akár virtuálisan meghatározóak voltak a magyar standnál?
 
Kertész Imre és Dragomán György két különböző úton került a Salon du Livre-re. Kertész Imre a Francia Külügyminisztérium meghívottjaként egyike volt a 30 külföldi díszvendégnek, akiket a harmincadik születésnap tiszteletére hívtak meg. Ő tehát a francia állam vendégeként jelent meg. Dragomán György a Gallimard kiadó standján dedikálta A fehér király című, franciául tavaly megjelent könyvét. Őt a kiadó hívta meg. Ezen kívül Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című (franciául még nem kiadott) regényét mutatta be Alberto Manguel a magyar standon, illetve egy a L'Harmattan kiadónál megjelent Kosztolányi válogatás verseskötetet (Ivresse de l'aube) ajánlott Kányádi András, a párizsi Inalco oktatója a vásár közönségének figyelmébe. Viszont a könyveladások figyelembe vételével állíthatjuk, hogy Karinthy Frigyes és Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron (!), valamint Örkény István is - műveiken keresztül - meghatározó személyek voltak a vásáron.

Lehet-e tudni olyan magyar vonatkozású kiadói megállapodásokról, új együttműködésekről, amelyek a fesztivál és a magyar stand segítségével születtek meg?
 
Konkrét megállapodásról nincs tudomásom. De azt viszont tisztán érzékeltük, hogy a magyar irodalomban érdekelt kiadók és fordítók találkoztak egymással, közelebb kerültek egymáshoz.

Túllépve a magyar standon, látott esetleg újszerű, érdekes trendeket, témákat az idei fesztiválon?
 
Érdekes jelenség volt a hagyományos könyvkiadás védelmezőinek tüntetés szerű megnyilatkozása a digitális könyvkiadás, -terjesztés és az e-book ellen a Salon du livre perifériáján. Ismeretes, hogy Franciaország a hagyományos könyvkiadói jogok legfőbb védelmezője a világban. Egyébiránt a könyvvásár minden ízében francia volt: jobbára az igényes kivitelezésű, papír alapú könyv volt a főszereplő, nagy teret kapott a képregény, és hangsúlyos volt az európaiság.

A Salon du livre-höz időzítve indult el www.litteraturehongroise.fr honlapja. Hogyan illeszkedik a portál az ottani internetes irodalmi kultúrába? Vannak-e már információk, visszajelzések a honlappal kapcsolatban?
 
A Salon magyar standjának egyik funkciója a honlap bemutatása volt. Ez a portál is a MKA megbízásából született a Párizsi Magyar Intézet kivitelezésében, csakúgy mint maga a stand. A honlap megszületése és formája nem annyira a francia internetes trendek folyománya, inkább egy a MKA nemzetközi promóciós tevékenységébe illő egység. Testvérlapjaink a német HuBook.de, a spanyol lho.es vagy az angol nyelvű hlo.hu. A littératurehongroise.fr egyrészt összeköti az olvasót a könyvekkel, de igyekszik kapcsolatot teremteni fordítók és kiadók közt is, tájékoztatással szolgál új megjelenésekről, irodalommal kapcsolatos eseményekről, és bepillantani enged az irodalmi kulisszatitkokba.

Szegő János