Hírek – 2019. február 12.

Takács Zsuzsa nyerte a 2019-es Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Hírek–2019. február 12.

Hírek

Takács Zsuzsa nyerte a 2019-es Artisjus Irodalmi Nagydíjat

A vak remény című verseskötetéért Takács Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András írókat szólítják majd színpadra 2019. február 18-án, az Artisjus díjátadó ünnepségén.


Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak.

A korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kapták meg, mint Berkovits György, Földényi F. László, Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál.

Az elismeréseket az Artisjus díjátadó ünnepségén adják át, 2019. február 18-án, a Budapest Music Centerben.

2019 irodalmi díjazottjai

Az Artisjus Irodalmi Nagydíj idei kitüntetettje Takács Zsuzsa A vak reménny - Összegyűjtött versek című kötetével.

Artisjus Irodalmi Díjban részesült Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért, Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című kötetéért próza kategóriában, Thomka Beáta Reménytapasztalat című tanulmányáért, és Bán Zoltán András Betűtészta című esszéjéért.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró kapja A vak remény című kötetéért.
Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné Gimnáziumban végezte, majd 1957–58-ban a Színművészeti Főiskola és az ELTE Bölcsészkar hallgatója is volt párhuzamosan. 1958-tól spanyol és olasz irodalmat hallgatott az egyetemen, hat évvel később pedig már anyanyelvi lektorként dolgozott Kubában, a havannai egyetemen. Versei a 60-as évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. 1964-től közel négy évtizeden keresztül tanított diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben szerezte tudományos fokozatát spanyol filológiából. Fordítói tevékenysége olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők munkásságára terjed ki. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben a Digitális Irodalmi Akadémia a tagjai közé választotta, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért.

A költő uralkodó főtémája a veszteség érzete: szeretett személyek, sorsdöntő kapcsolatok, helyzetek, néha bizonyos azonosságtudat elvesztése, mindeközben a törékeny énnek – és ezáltal e törékeny én látásának – a megőrzése.” – írta Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért részesül elismerésben.

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának.

Markó Béla versanyaga a leltározás igyekezetével veszi számba egy rosszabb, de mégis szebb reményekre jogosító kor elmúlását és egy szabadabbnak rémlő jelen tényeit. Az író nemcsak gondolatgazdagságával, formai sokrétűségével, hanem kisebbségi sorsban is egyetemes szempontokat hangsúlyozó látásmódjával, hitelesen győzi meg az olvasót. Költészetében az összmagyar költészet egyik magas vonulata kezd véglegesülni” – írja laudációjában Báthori Csaba.

Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című regényéért kap elismerést. Az 1987-es születésű író 2011 és 2012 között a Pátria Rádió szerkesztője, 2013 és 2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. Diplomáját a pozsonyi Színművészeti Egyetem rendező-dramaturg szakán szerezte meg 2013-ban. 2017-től a Kalligram folyóirat szerkesztője. Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte ugyanebben az évben.

A könyvben növények, virágok és gyógyfüvek fonódnak egybe egy félig reális, félig elképzelt mátyusföldi falu, Marad lakóinak élettörténeteivel. A helyi nyelvjárást fonetikus lejegyzéssel mutatja be a szerző: a posztmodern szemlélethez kapcsolt archaikus beszédmód teremti meg a regény semmihez sem fogható hangulatát.

Thomka Beátát Regénytapasztalat című írását díjazzák. Tanulmányait az Újvidéki Egyetemen végezte. 1992-ig az intézmény oktatója, ezt követően pedig a Pécsi Tudományegyetem professzora. 1996-ban megalapította a pécsi Irodalomtudományi Doktori Iskolát, és 2018-ig a doktorképzés vezetőjeként tevékenykedett. Tizenhárom tanulmány-, esszé- és kritikakötet szerzője, valamint diszciplínaközi könyvsorozatok szerkesztője. Kutatói és kritikai tevékenységét több kitüntetéssel és díjjal ismerték el, így például a József Attila díjjal, az Év Könyve-díjjal, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel és Széchenyi-díjjal.

Reményi József Tamás így méltatja a díjazottat: „Thomka Beáta a nyelvet váltó migráns írók műveit vizsgálja kötetében, a nagypróza műfaját, kifejezési formáit sajátosan tovább alakító teljesítményeket. A tárgyalt szerzők távol-keleti, örmény, szlovák vagy magyar leszármazottak, ex-Jugoszlávia elkényszerültjei, akiknek a hősei „azonosságvesztéssel, traumákkal terhelt menekültek, üldözöttek, migránsok, talajvesztettek és az integritásukért küzdő fiatalok vagy emlékező sziluettek”. Sorsuk - az árvaságba cipelt kulturális örökséggel - Thomka Beátát arra sarkallja, hogy elemzéseiben a nemzeti identitás és a multikultúra kategóriát elemezze.”

Bán Zoltán András Betűtészta című kötetéért részesül elismerésben. Írói tevékenysége sokrétű:  egyaránt író, drámaíró, műfordító, esszéista, szerkesztő és irodalmár. 1980 óta publikál rendszeresen. 1993–1997 között a heti- és havilapként megjelenő Beszélő kulturális rovatvezetőjeként dolgozott; 2001-től 2007-ig a Magyar Narancs rovatvezetője volt. 2009-ben József Attila-díjat, 2010-ben Szépírók-díjat kapott esszéköteteiért.

Ebben a kötetben 2009-től 2018-ig írt esszéi, kritikái és emlékezései jelentek meg. Bán eddig megjelent irodalomkritikai könyveiben olvashatunk egy-egy tárgyában és méretében fajsúlyosabb írást. Ennek a kötetnek a programdarabja A holokauszt irodalom zsánere című esszé. Az esszenciát Bazsányi Sándor foglalta össze laudációjában:” A híres Adorno-tézis, miszerint „Auschwitz után barbár dolog verset írni”, Bán számára már az új „barbárság” fogyasztóbarát és piacirányult övezetében, a „kultúripar” kiterjedt mátrixában fogalmazódik újra, illetve íródik teljességgel át – mégpedig a „tizedik múzsaként” működő „politikai korrektség” önparodisztikus jelenségekben dúskáló irályának jegyében”.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal - nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

2018 Artisjus Irodalmi díjazottjai

Berkovits György (Nagydíj), Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László, Csabai László