Hírek – 2005. június 6.

Nagy siker Székely János regénye németül

A Verlockung nemrégiben került a boltokba

Hírek–2005. június 6.

Hírek

A Verlockung nemrégiben került a boltokba
Nemrégiben látott napvilágot a müncheni SchirmerGraf kiadó jóvoltából a magyar olvasók körében nem kifejezetten ismert Székely János regénye, a Kísértés német fordítása, Verlockung címmel.

Székely János író, költő, filmforgatókönyv író, a budapesti kereskedelmi akadémián tanult. Első verse 1919-ben (Üzenetek a csendben) Kassák Lajos Ma című lapjában jelent meg. A Tanácsköztársaság bukása után Székely Bécsbe emigrált. Korai elbeszélései még Budapesten jelentek meg. Ő írta az egyik első hangosfilmet Európában: Melodie des Herzens (Vasárnap délután, 1929). A hitlerizmus hatalomra jutása után 1934-ben az USA-ba költözött és Hollywoodban telepedett le. Arise, My Love (Ébredj szerelmem, 1940) című filmforgatókönyvéért 1940-ben Oscar-díjjal tüntették ki, ez volt az egyik első amerikai antifasiszta film. 1956-ban hazaindult Magyarországra, útközben azonban súlyosan megbetegedett, s Berlinben meghalt.

A Kísértés 1947-ben jelent meg magyarul. A regény a két világháború között játszódik Magyarországon, főhőse Béla szegény parasztfiú, aki egy budapesti luxusszállodában talál magának állást liftesként, s éli meg a Horthy korszak bukását. Az elmúlt napokban két jelentős német napilapban is jelent meg recenzió – elsőként a Süddeutsche, majd a Neue Züricher Zeitung méltatta hasábjain a művet.

Adam Olschewskit, a Neue Züricher Zeitung kritikusát szemmel láthatóan lenyűgözte Székely regénye, mely lelkesedést nem csak az váltotta ki, hogy „az író ritkán tapasztalhatóan éles” megfigyelőképességgel rendelkezik, hanem az is, hogy mindez nála lenyűgöző verbalitással, valamint elbeszélő technikával is párosult. Különleges elán és folytonos feszültség – ez az, ami a recenzens szerint a magas szintű szórakozás záloga ebben az esetben. Székely egyértelműen a proletariátus mellett teszi le a voksát, a pátosz mindennemű jele nélkül, helyenként ugyanakkor kissé didaktikus módon, ami – teszi hozzá Olschewski – ez esetben szükségszerű is. „Székely a szó legnemesebb értelmében humanista gondolkodású ember, aki felébreszti az olvasóban is az igazságérzetet” – írja.

A Süddeutsche Zeitung a „magyar irodalom újabb felfedezettjének” titulálja a művet, miközben a regény újszerű, mozgalmas elbeszélőmódját dicséri, s azt a „szerepekkel való kokettálást”, ahogy az író az életben maradásért folytatott harcot egy szerelem oldalára állítja.