Hírek – 2019. február 13.

Meghalt Tandori Dezső

Hírek–2019. február 13.

Hírek

Meghalt Tandori Dezső

80 éves korában, 2019. február 13-án elhunyt Tandori Dezső költő, író, műfordító, korunk irodalmának egyik legnagyobb, kivételes alakja.


Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja decemberben ünnepelte 80. születésnapját.

Fotó: Várnagy Tibor

Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, 1957-ben érettségizett, a budapesti bölcsészkaron szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. Rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként működött. Gyermekkorától haláláig ugyanabban a házban élt Budán, a Lánchíd közelében. Ifjúkorától fogva élt együtt feleségével, Tandori Ágnessel (ki maga is író és műfordító); néhány prózakötetet társszerzőként együtt is írtak vagy adtak közre. Nagyon fiatalon bekerült gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe (Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal s másokkal volt szoros kapcsolatban), s e körnek irodalmi–művészeti–filozófiai tájékozódása, ízlése s erkölcsi tartása igen nagy hatással volt írói pályakezdésére s választásaira.

Versei a hatvanas évek közepétől fogva jelentek meg rendszeresen, első kötete 1968-ban látott napvilágot Töredék Hamletnek címmel, a következő kötete 1973-ban az Egy talált tárgy megtisztítása. Tandori a korszak költészeti megújulásának központi szereplőjévé vált; költészetének mind metafizikai mélysége, mind filozofikus játékossága újszerűen és felszabadítóan hatott. A hetvenes évektől kezdődően Tandori folyamatosan és igen sokféle műfajban publikált: jelentős érdeklődést és visszhangot váltott ki kötetenként megújuló, folyamatosan új poétikákat alkalmazó költészete, filozofikus esszéisztikája (mellyel a magyar és világirodalom, valamint képzőművészet számos kiemelkedő alakját és művét érintette), újító prózaírói munkássága (akár önéletrajzi jellegű esszéisztikus fikcióiban, akár a műfaj határait sokfelé nyitogató, saját nevének anagrammájából készített álnéven – Nat Roid – publikált krimisorozatában), valamint a minimal art vagy a concept art felé tájékozódó képzőművészeti, grafikai tevékenysége.

1978-ban megkapta a József Attila-díjat. A hetvenes évek vége felé visszavonult az irodalmi élet nyilvánossága elől, s több mint tíz évig csak alkotásaival jelent meg a közönség előtt: életében ettől kezdve nagy szerepet töltöttek be madarai, verebei, kikkel együtt élt, kiknek ápolását és gondozását egyik legfontosabb feladatának tekintette, s kik ez időben keletkezett műveiben is rendkívül intenzív ihletőerővel hatottak.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától kezdve ismét kilépett – személyében is – a nyilvánosság elé: sokat utazott (műveinek kiinduló témái közt ekkortájt jelennek meg a külföldi utazások, s az utazások céljaként a lóversenyek is), s gyakran fellépett irodalmi (nemegyszer performance-okra emlékeztető) rendezvényeken is, melyeken saját műveinek meglepő és izgalmas interpretátoraként is bemutatkozott. Az első kötete óta eltelt négy évtized alatt rendkívül sokat és sokfélét publikált: önálló köteteinek száma eléri a nyolcvanat, műfordításainak mennyisége oly hatalmas, hogy szinte beláthatatlan.

1994-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Hatvanadik születésnapján, 1998 decemberében, majd 2008-ban, 2013-ban és 2018-ban, a hetvenedik, a hetvenötödik, majd a nyolcvanadik születésnapján (távollétében) az irodalmi élet számtalan jeles képviselője köszöntötte benne a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselőjét.

Decemberben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, a Literán számos pályatársa köszöntötte, valamint ebben a hónapban ő volt a hónap szerzője is nálunk, számos, csak a Literán olvasható rövid művét, képversét közöltük ekkor, valamint Körlevél négyszögesítése I. és II. címmel egy kétrészes álinterjút. Néhány hete három küldemény is érkezett tőle, két nagyobb, verseket és képverseket tartalmazó boríték és egy kisebb, amelyben ugyancsak friss műveit küldte el a Literának. Utóbbit Hérakleitoszi öröklétek címmel közöltük. A másik kettőt – immár halála után – hamarosan publikáljuk.

Tandori Dezső művészi nagysága, jelentősége vitathatatlan, korunk egyik legnagyobb, kivételes alkotója távozott közülünk.

DIA / Litera