Hírek – 2006. augusztus 23.

Elhunyt Jánosy István költő, műfordító

A József Attila-díjas költőt augusztus 19-én érte a halál

Hírek–2006. augusztus 23.

Hírek

A József Attila-díjas költőt augusztus 19-én érte a halál
87 éves korában, hosszú betegség után érte a halál az 1919-ben Besztercebányán született Jánosy Istvánt. A költő a Diakónia szerkesztőbizottsági tagjaként dolgozott. Nevéhez fűződik egyéb művek mellett a Rákóczi ifjúsága című verses regény (1958) és A nagy kaszás című verseskötet (1985). Fordított Lukianosztól, magyarra ültette át Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész számos tragédiáját, valamint Platón Állam című művét.

Jánosy István 1919. május 18-án Besztercebányán született. A soproni evangélikus teológiai karon diplomázott, később tanári képesítést is szerzett. Káptalani szolgálatot látott el Budapesten, ezt követően egy ideig tanárként tevékenykedett. 1954-től szabadfoglalkozású író és műfordító volt, a Magyar Írószövetség tagja.
 
Legutóbbi kötetei két évvel korábban jelentek meg. 85. születésnapja alkalmából lepték meg alkotótársai, kollégái a vaskos, összes versét tartalmazó Összegyűjtött versek című kötettel, mely Jánosy valamennyi nyomtatásban megjelent versét, illetve ezelőtt nyomtatásban meg nem jelent huszonegy költeményét is tartalmazta. A másik „meglepetéskönyv” címe: Jánosy István köszöntése – Születésének 85. évfordulójára. Benne a húsz-egynéhány szerző tiszteletet, szeretetet kifejező, értékelést nyújtó szava. Megtalálható benne például Ferencz Győző, Tandori Dezső, Tüskés Tibor, Dér Endre, Kabdebó Lóránt és Határ Győző egy-egy írása is.
 
A köteteket a Kortárs Kiadó jelentette meg, ahogy 2001-ben Passiótragédia című drámakötetét is.
 
Az 1944-ben a Prometheus verseskötettel debütált költő talán legismertebb műve a Rákóczi ifjúsága című elbeszélő költemény (verses fejlődésregény) volt 1958-ból. Önálló kötetei (Az örök béke álmai (1960), Kukorica istennő (1970), A kővendég (1977), Rámájana (1978), Az álmok kútja végtelen (1981), Útjelző fények (1983), A nagy kaszás (1985), Élmények és emlékezések (1987), Bátyánk a Nap, Távolodó arcok (1990), Helyben járó Odüsszeusz (1993), Arcok, lelkek, álmok, versek (1993), Hallottad a szót? (1998), Az elsüllyedt katedrális – Hatvan év versei (1999), Vitéz Horthy István a repülő (2001)) mellett műfordítás-gyűjteményei is megjelentek: A valóságos oroszlán (1971) a huszadik század költőinek antológiája, a Kálnoky Lászlóval közösen jegyzet Széphajú Khariszok tánca (1960) a görög líra világából válogat. Az óind eposzok mellett Shelley, Goethe, Hölderlin és Keller fordításai is jelentősek.
 
Munkásságáról Kabdebó Lóránt írt könyvet (Életünk Könyvek).
 
A költő temetéséről később intézkednek.