Hírek – 2011. október 23.

Díjak október 23-án

Hírek–2011. október 23.

Hírek

Díjak október 23-án
Átadták az Arany János-díjakat és a Gérecz Attila-díjat a Magyar Írószövetségben, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen. Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos költő. A kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért Csokonai-díjat vehetett át ugyanezen a napon Buda Ferenc költő Debrecenben.

Átadták az Arany János-díjakat és a Gérecz Attila-díjat a Magyar Írószövetségben vasárnap, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen Budapesten.Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos költő.

ARANY JÁNOS-DÍJ

Vasy Géza irodalomtörténész a díjazott Kiss Benedek költészetét méltatva elmondta: legjelentősebb alkotásaiban "a látvány és látomás, a tárgyiasság és szimbolikusság, a mítoszi jelleg leheletfinom egységét valósítja meg" úgy, hogy a természetről, a szerelemről, családról, hitről, életről és elmúlásról írva mindannyiunkat képes megszólítani".

Vári Fábián László első kötete Széphistóriák címmel jelent meg 1991-ben - emlékeztetett Mezei Katalin író, költő, hozzátéve: az alkotónak azóta 6 verses kötete látott napvilágot. A 2011-ben megjelent Tábori posta című könyvben önéletrajzi írások szerepelnek.

N. Pál József irodalomtörténész arról szólt, hogy Jánosi Zoltán irodalomtörténész olyan ember, "akiben a líra, a tudomány, a szigor és az életre való rácsodálkozás" együtt él.

GÉRECZ ATTILA-DÍJ

Kele Fodor Ákos
költő munkásságát Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár méltatta. Kiemelte, hogy Kele Fodor Ákos Textolátria című kötetében újraéleszti az avantgárd képverseket, fontos számára a kép, a film, a szó és a színjátszás egyaránt. A színház, amelyet vándorszínészekkel juttat el kicsi erdélyi falvakba a commedia dell Íarte eszközeivel, misszionárus munka is.

Az Írószövetség 1956-os szereplésének tanulsága, hogy az írástudóknak a nehéz történelmi helyzetben a nemzet ügye melletti feltétel nélküli kiállás a feladatuk - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, amikor megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő táblát az írószövetség székházának falán. Mint mondta, a forradalom és szabadságharc eseményeit nem lehet reálisan és mértéktartóan elemezni az írószövetség korabeli tevékenységének elemzése nélkül. Emlékeztetett arra, hogy az írószövetség november 12-én hozta nyilvánosságra azt a kiáltványt, melyben az írók nagy része kiállt a demokratikus választások és az emberi szabadságjogok teljessége mellett, a december 28-i taggyűlésen a résztvevők hitet tettek a forradalom mellett. A következő év, 1957. január 17-én a kormány rendeletben oszlatta fel a szövetséget azzal az indoklással, hogy az írók nyíltan szembehelyezkedtek a konszolidációs törekvésekkel, a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenységet fejtettek ki. Számos írót, többek között Déry Tibort, Fekete Gyulát, Zelk Zoltánt, Varga Domokost, Buda Ferencet ítélték börtönre.

CSOKONAI-DÍJ

Debrecen képviselő testülete október 23. alkalmából a hagyomány szerint a város azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet területén.

Csokonai-díjat Debrecen Megyei Jogú Város képviselő-testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért, a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. 2011-ben ezt az elismerést négyen kapták meg: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő-műfordító; dr. Hoffmann István intézetvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora; valamint Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint néptáncpedagógus-koreográfusok.

Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. 1936-ban született Debrecenben, itt végezte egyetemi tanulmányait, amit 1956 utáni letartóztatása szakított félbe. Versei miatt perbe fogták, s egy év börtönre ítélték. Költészetének alakulására is hatással volt a börtönben töltött egy év. A világgal folytatott küzdelemtől az azonosulásig, az öntanúsítástól a kételyek megfogalmazásáig, a viaskodásoktól a megértésig vezetett Buda Ferenc útja.

A nagyobb terjedelmű kompozíciók mellett a rövid versek is feltűntek költői világában, jól mutatják ezt újabban írott haikui. Ezt a tizenhét szótagos japán versformát teljesen a maga világához asszimilálta, költészetének nyelvi gazdagsága, ereje, tudatossága roppant erővel mutatkozik meg a lélek rezdüléseit vagy éppen a világ abszurditását kifejezve. Nyelvészeti, néprajzi, történeti, földrajzi érdeklődése a közép-ázsiai török nyelvű népek világa felé irányult.

(MTI)