Hírek – 2015. március 14.

„A szentségit ennek a Kossuth-díjnak”

A Kossuth-díj történetéből

Hírek–2015. március 14.

Hírek

A Kossuth-díj történetéből

„Pilinszky ez a katolikus? Hát akkor minden van itt! Kommunista, szex és katolikus. Mind a három k betűvel kezdődik” – Kádár János ezekkel a szavakkal kommentálta az MSZMP Politikai Bizottságának 1980-as ülésén Pilinszky Kossuth-díjra jelölését. 35 év telt el azóta. Kis hazai díjtörténet.


„Van szerencsém benyújtani a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot” – szólalt fel Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1948. február 5-én a parlament ülésén, melynek levezető elnöke Nagy Imre volt. A jelképes országgyűlési vitán minden párt egyetértett abban, hogy érdemes a magyar alkotómunka jutalmazására alapított kitüntetést hagyományként bevezetni. „Az MKP vezetésének tanácskozásán öltött testet... az elképzelés, miszerint az 1848-as forradalom centenáriumát egy nagyszabású díjalapítással kell betetőzni, s itt döntöttek arról is, hogy az új díj Kossuth nevét fogja viselni” – írja László Ferenc a Magyar Narancsban megjelent, A Kossuth-díj hőskora című cikkében. Felmerült ugyan Petőfi és Táncsics neve is, de a csaknem egy évszázados kultusz miatt Kossuth neve mellett döntöttek.

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át. Életműve elismeréseként ekkor tüntették ki Füst Milánt, Kodály Zoltánt és Szent-Györgyi Albertet is. Sőt, posztumusz díjakat is kiosztottak: Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila örökösei vehették át. Hogy a díj értékét növeljék, 1965 és 1988 között háromévente osztották ki. Pénzjutalom is járt vele (az első időkben 10 és 20 ezer forint), mely az adott év átlagfizetésének ötszöröse volt.

Kodály Zoltán átveszi Tildy Zoltántól a Kossuth-díjat, 1948


Dobi István  1953-ban átadja a Kossuth-díjat Illyés Gyulának – 1956-os Intézet archívuma, további képek a Kossuth-díjak átadásáról itt!


Nádas Péter átveszi Göncz Árpádtól a Kossuth-díjat, 1992

A díjat a korai évtizedekben nem csak alkotók, művészek és tudósok, a szellemi élet kiválóságai kaphatták, de termelőszövetkezeti és gyáripari munkásoknak is odaítélték. Így kerülhetett a mindenkori Kossuth-díjasok közé baromfifeldolgozó, vízügyi dolgozó, csőhajlító, habarcshordó, telefonszerelő, kazánfűtő, mozdonyvezető, hengerész és földműves vagy épp gyári brigád is.

A Múlt-kor című televíziós műsorban mutatták be azt a ritka hangfelvételt, amely az MSZMP Politikai Bizottságának 1980. február 19-ei ülésén készült, s amelyből kitetszik, Kádár János gondolkodás nélkül bólintott a beterjesztett nevekre, és hallhatóan kínosan unta a döntéshozás procedúráját („Az isten, de sokan vagytok...” „A szentségit ennek a Kossuth-díjnak”).

„Na most, Kolozsvári Grandpierre Emil, ez az, aki írja a volt szerelmeit, folytatásba, már évek óta, vagy ez nem az? – teszi fel a kérdést Kádár, majd a bizottság állásfoglalását kéri. – Maga nem olvassa. (Közbeszólás: Vas István is...) De nem azért kapja, hanem a realista prózájáért. Mi ennek az érdeme, ennek a Kolozsvári Grandpierre-nek, azon kívül, hogy erdélyi? (Közbeszólás: sokat ír.)" A PB ülésén a pluralitás elvét is szem előtt tartották: "Pilinszky ez a katolikus? Hát akkor minden van itt! Kommunista, szex és katolikus. Mind a három k betűvel kezdődik – másképp mondva. (Közbeszólás: három T és három K.)” (Urfi Péter leirata, Magyar Narancs)

A Kossuth-díj régmúlt- és közelmúltbéli története nem mentes botrányoktól. Olykor visszavonják, visszautasítják, megkérdőjelezik, felróják politikai tartalmát, nehezményezik a díjazottak személyét, az odaítélés módját, a bizottság tagjai lemondanak, felháborodik a szakma, a sajtó, a közvélemény, sőt már alternatív Kossuth-díjat is létrehoztak, méghozzá 1996-ben egy Balogh Gyula nevű vállalkozó, Vaja község polgármestere és Földváry Györgyi budapesti lakos. A díjat 2010-ig minden évben átadták.

Túl nagy port ugyan nem kavart, de máig tanulságokkal szolgál Pomogáts Béla 2010-es kilépése a Bizottságból, melyet így indokolt: „Az elmúlt években több alkalommal tapasztaltam (tapasztalhattuk), hogy a kormányzati döntés figyelmen kívül hagyta a bizottság javaslatait, ezzel a bizottságot pusztán a központi akarat paravánjának szerepére kárhoztatta. Nincs semmi kifogásom a díjazottak személye ellen, azonban ilyen körülmények között nem látom értelmét annak, hogy a bizottság tagja maradjak: megbízatásomat ezennel visszaadom”.

A közelmúlt egyik leghevesebb vitáját a Kossuth-díjas Kertész Ákos 2011-es nyílt levele váltotta ki. A botrány a parlamentig gyűrűzött, ahol komolyan fontolgatták díjának visszavonását, ha nem kér bocsánatot szavaiért. Amennyiben ez nem történik meg, mondták, az író "a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált". A Kossuth-díjat utólag eddig egyszer vontak vissza: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta. Még '56 után sem történt ilyen, hiába javasolta '59-ben a Politikai Bizottság többek között Déry Tibor, Mérei Ferenc vagy Zelk Zoltán Kossuth-díjának visszavonását.

Idén egyelőre csupán egy kínos blamázs hozta lázba a sajtót Kossuth-díj ügyben. Mint kiderült, a miniszterelnök protokollfőnöke nem tévedhetetlen: a költő Juhász Ferenc helyett a volt honvédelmi miniszter Juhász Ferencet hívta meg a Kossuth-díjasok díszvacsorájára. (Juhász Ferenc egyébként eddig két ízben vehette át a rangos elismerést: 1951-ben és 1973-ban.)

Sütő András, Örkény István és Juhász Ferenc a Nemzeti Színházban, a Kossuth-díj átadásán, 1973

Ma a Kossuth-díj odaítélésének módját alapvetően egy 1990-es törvény és az azt módosító 2008-as kormányrendelet szabályozza, amelynek tartalmát 2014-ig számos egyéb kormányrendeletben pontosították. A kitüntetettek meghatározásában lényeges szerepet tölt be a Kossuth-díj Bizottság. „A Bizottság elnöke a művészeti élet mértékadó képviselői köréből a Magyar Művészeti Akadémia elnöke javaslatára kér fel tagot vagy tagokat. / A Bizottság tagjai sorából előkészítő, jelölő bizottságot alakíthat. A Bizottság, illetve a jelölőbizottság a véleménynyilvánításra külső szakértőt is felkérhet. A felkért szakértő véleményét a Bizottság ülésén fejti ki. / A művészeti díjra vonatkozó javaslatok értékelését a Művészeti Díj Bizottság végzi” – olvasható a 2008-as rendeletben.

A bizottság feladata, hogy a beérkezett javaslatok alapján ajánlásokat készítsen a kormánynak. A kormány, élén a miniszterelnökkel, a neveket a köztársasági elnök elé terjeszti – 1990-től adományozza a köztársasági elnök a díjat a miniszterelnök jóváhagyásával –, az államfő pedig meghozza a végleges döntést a díjazottakról.

A Magyar Közlönyben közzétett dokumentum szerint a miniszterelnök meghívására a 2015-ös Kossuth-díjról Bitskey István irodalomtörténész, Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnök, Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, Granasztói György történész, Hámori József Széchenyi-díjas biológus, Jókai Anna Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas író, Kalász Márton Kossuth-díjas költő, műfordító, Palkovits Miklós Széchenyi-díjas orvos, agykutató, Sánta Ferenc Kossuth-díjas hegedűművész és Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogász dönt.

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas, 2014 – Fotó: MTI

A Kossuth-díjnak eleinte két fokozata volt, 1951-től három, 1953-tól pedig négy fokozatát különböztették meg. 1977-ben visszatértek a jelenleg is érvényben lévő kétfokozatos felosztáshoz, amely a díj és a Nagydíj. A Nagydíj anyaga arany, a díjé pedig ezüst. A Nagydíj összege a Kossuth-díj mindenkori összegének kétszerese. (2012-ben a díjjal 12,9, a nagydíjjal 25,8 millió forint járt.)

Nagydíjat nem minden évben adományoznak. Eddig Riesz Frigyes matematikus ('53), Lukács György esztéta és filozófus ('55), Lyka Károly művészettörténész ('64) kapta meg. Kodály Zoltán zeneszerző és népzenekutató háromszor is elnyerte, először 1948-ban, majd 1951-ben és 1957-ben. 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, majd 2014-ben Jókai Anna író vehette át az elismerést.

Az eddigi Kossuth-díjasok listája.


Címkék