A fapadoskonyv.hu nemrégiben indult. Hogyan, milyen megfontolásból született, és ki, mit hozott a „boltba”?

Boltról még nem beszélhetünk, de természetesen bízunk abban, hogy rentábilis vállalkozás a fapadoskonyv.hu, a minden hagyománnyal szakító internetes könyvkiadó. A kiadói és szerzői érdek itt is közös: megtalálni a kíváncsi, a könyvre, kulturálódásra áldozni is képes olvasót. Csakhogy a fapados esetében sok minden más és egyszerűbb, mint a „hagyományos könyv” esetében, hiszen nincs nyomda, nincs terjesztő. Csak a szerző van, a könyvkiadó és az olvasó, aki reményeink szerint egyben vásárló is. 

A vevő letölti a honlapról a megfelelően szerkesztett, tördelt könyvet és kinyomtathatja, bekötheti magának, hiszen ehhez megkapja a megfelelő leírásokat, információkat. Ez a könyv ugyanúgy kézbe vehető, zsebre tehető, mint a könyvesboltban vásárolt, csak annál jóval olcsóbb, annak harmadába, ha kerül. Számítógépek és internet ma már csaknem minden háztartásban vannak, az egyszerű nyomtatók is elterjedtek, ha nem a családoknál, hát a munkahelyen. A fapados elsősorban könyvet és nem E-bookot ad. Könyvnyomtatási lehetőséget kínál.

Hogyan találtak egymásra a szerkesztők? 

Hát erre azt kellene talán mondani, hogy a technikai ötlet önmagában kevés, hiszen a könyvkiadás egy külön tudás, külön világ, külön kapcsolatrendszer. A szerkesztő és az ötletgazda már régóta ismerte egymást, és kézenfekvő volt a szakmai összekapaszkodás.

Melyek a konkrét anyagi paraméterei a vállalkozásnak; mennyiért vásárolhatók meg, azaz tölthetők le a könyvek?

Egyelőre valóban elsősorban az irodalomra, azon belül is a kortárs és klasszikus magyar szerzőkre koncentrálunk, ebből is kizárólag a társaság irodalomközpontúsága következik, az hogy a tájokozódásunk, nagyképűen: műveltségünk ebbe az irányba „kényszerít” bennünket. De már készülnek, és rövidesen tömegesen kerülnek fel a honlapunkra ismeretterjesztő és a korszerű életvitelt segítő, úgynevezett „életmód”- könyvek. Talán Kosztolányi mondta, vagy írta le, hogy az embereknek nem azt kell adni, amit kérnek, hanem, amit kérniük kellene. A fapadoskönyv kínálata is ezt szolgálja: adni és kiszolgálni szeretnénk, minőséget – ez a tartalom – olcsón, ami a kivitelezést illeti.

Milyen „merítési” koncepciója van az oldalnak? Mi a profilja?

A szó hagyományos könyvkiadói értelmében a fapadoskönyvnek nincs profilja, mint ahogy a végtelenségig tölthető raktára van, amiért nem kell raktárbérletet fizetnie, nem kell fizetnie a szállításért, és nem kell újranyomnia, újra kiadnia valamit, ami mondjuk már ötszáz példányban elfogyott, gondolok itt mondjuk egy verseskönyvre (a példa légből kapott, stílusosan virtuális, hiszen egyetlen verseskönyvet sem adtunk el 500 példányban, de nem is nyomtattuk ki annyiban). A szerzőknek vagy azok örököseinek a letöltések után fizet a fapados, függetlenül attól, hogy a vásárló ki is nyomtatta a maga számára vagy sem. Fontos: mindig olcsóbbnak kell lennie az általunk kínált könyvnek, mint egy fénymásolatnak. Olcsóbb legyen egy könyv letöltése (borítóval, esetleg enveloppal), mint a letöltött pdf  xeroxmásolata. A szerző vagy jogtulajdonosa kap egy kódot, amely segítségével bármikor „felléphet” a könyvespolcára, amelyen ellenőrizheti, mikor, mely művét milyen példányszámban töltötték le, vásárolták meg, a fapados pedig háromhavonta elszámol és fizet.

A kortárs szerzők milyen jogdíjakkal számolhatnak? A klasszikus, már nem élő szerzők esetében ez milyen jogi konvenció alapján működik?

A kortárs, illetve a klasszikus szerző jogtulajdonosa (ez lehet ügynökség is) letöltött példányonként kap jogdíjat. Végül is a jogdíj nagyságát így nem a kiadó, hanem a valós piaci érdeklődés fogja meghatározni.  A letöltésenkénti díj többé-kevesbé azonos, eddig még nem keveredtünk éles pénzügyi csatákba, ezért azt gondoljuk, hogy méltányos az általunk ajánlott díj.  A fapados  könyvet letöltésenként   300 -700 forintért adjuk  az olvasónak.  A vásárlás, a fizetés, a számlázás mind-mind elektronikusan/szoftveresen történik, így a szerző, jogtulajdonos tudja nézni a kiadó kezét az elszámolásnál, hiszen beleláthat a saját művei fogyásába. A program egy befizetésért egyetlen  nyomtatást engedélyez, viszont korlátlan lehetőséget az elektronikus olvasására.   Ha újra ki akarod nyomtatni, akkor  ismét fizetned kell, tehát a rendszer  nem engedi, hogy „lerabold”.

Milyen nagyságrendű és sebességű bővüléssel számoltok?

A fapados könyv mint üzleti modell annyira új, hogy semmilyen tapasztalat erre vonatkozóan még nincs. Mindazonáltal bízunk abban, hogy a könyvesbolti ár töredékéért hozzáférhető és a máshol nehezen fellelhető művek komoly érdeklődésre tartanak számot. A fapados könyvkínálata  folyamatosan fog nőni havonta legalább ötven–hatvan művel. Ez idővel már igen széles közönség igényét képes lesz kielégíteni.

Egyelőre az a biztató számunkra, hogy kik azok, akik első elcsodálkozásuk után azonnal igent mondtak, szerződtek a fapadossal.  A kortársaink között feltétlenül meg kell említeni Csaplár Vilmost, Horváth Pétert – aki első kiadású műre is szerződött velünk, tehát olyan regényre, amely hagyományos kiadónál még nem jelent meg -, de hasonlóképpen van jelen Kozma György egy rendkívül különleges regényével. Kerékgyártó István, Grendel Lajos, Szőcs Géza, Nyerges András, Jónás Tamás, Szigethy András, Sumonyi Papp Zoltán, és még sorolhatnám. Történészként Eörsi László ’56-os könyveivel. Klasszikusaink, akár védettek még, akár nem, Gárdonyi Gézától, Kosztolányi Dezsőn át Illés Endréig, Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonától Mesterházi Lajosig sorakoznak a honlapon. A kiváló Kertész Ákos egyike azoknak, akik az első pillanattól nagy lehetőséget láttak a fapadosban, rövidesen vele is megegyezünk. Az ő műveik mostantól kezdve akár Chilébe, Ausztráliába, Dunaszerdahelyre vagy Élesdre is azonnal eljutnak. Azokat a kiadókat is érdekeltté szeretnénk tenni az együttműködésben, amelyek áldoznak arra is, hogy mondjuk egy pályakezdő vagy egy költő művét 500 példányban adják ki, de a következő 200 példányra már nem futja a büdzséből vagy a támogatásból. Amennyiben ezeknek a műveknek az elektronikus kiadási jogát megkapjuk, az esetleges bevételből nem csak a szerző, a kockázatot vállaló hagyományos kiadású könyv kiadója is részesedhet. Hát persze, túl szép ez így. A vásárlóra persze a fapados könyvnek is éppen olyan nagy szüksége van, mint a hagyományosnak, ha nem kerülünk is annyiba.